Mik lehetnek a klímaváltozás hosszútávú hatásai?

Amennyiben nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása a jövőben, úgy a légkörben koncentrálódó gázok, az üvegházhatás révén tovább emelik a Föld átlaghőmérsékletét, amely befolyásolja a csapadék eloszlását, mennyiségét és intenzitását, valamint emeli a tengerszintet. A klímaváltozás jövőbeni mértéke azonban több tényezőtől függ, ezért pontos mértéke egyelőre nem meghatározható.

A befolyásoló elemek nagy része természetes folyamat, amelyre nincs az embernek befolyása; ilyen például a napsugárzás intenzitása, a vulkáni működés, illetve az óceáni és a légköri áramlatok esetleges változásai.

Az éghajlati elemek visszahatásai a klímaváltozásra erősíthetik és mérsékelhetik is a globális felmelegedés folyamatát. A sarki jég olvadása például elősegíti a Földfelszín melegedését, mivel a hófehér jégtakarónál sötétebb tengerfelszín sugárzás-visszaverő hatása gyengébb. A hőmérsékletemelkedés viszont gyorsítja a vízpárolgás folyamatát és az így keletkező alacsony felhőtömbök hűtőhatást fejtenek ki.

A legfontosabb tényező viszont az, hogy sikerül-e csökkenteni, vagy legalább szinten tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását a katasztrofális következmények kivédése érdekében. Mivel a kibocsátások számszerű adataira több forgatókönyv is létezik, valamint a klímaváltozás hatása régiónként is eltérő lehet, ezért a jövőbeni lehetséges hatások főbb irányvonalát emeljük ki. Az éghajlatváltozás egy adott területre gyakorolt hatásai lehetnek közvetlenek vagy közvetettek; és mértékük nagymértékben függ a hatás időtartamától, illetve intenzitásától; valamint a társadalom alkalmazkodóképességétől, a megelőzés, az ellenhatás vagy hatáscsökkentés érdekében hozott intézkedések eredményességétől.

A klímaváltozás hatásai

Az egészségre: a gyakoribb hőhullámok, illetve a rendkívüli időjárási események (viharok, szélörvények) és következményeik (áradások, földcsuszamlások) közvetlenül is emberéleteket olthatnak ki. Az emelkedett hőmérséklet és a magas páratartalom, valamint ennek hatására az ökoszisztémában bekövetkező változások a betegségeket terjesztő élősködők élőhelyének kiterjedését és ezzel a fertőző betegségek előfordulásának esélyét növelik. A magas hőmérséklet okozta levegő- és vízszennyezés pedig károsan befolyásolja az emberi egészséget. Az egészségügyi rendszer fejlettsége, az ellátás elérhetősége és színvonala mérsékelheti a klímaváltozás káros hatásait.

A mezőgazdaságra és az élelmiszerellátásra: a szélsőséges időjárás okozta jelenségek - hőhullámok, szárazság, heves viharok, jégeső, áradások, - érzékenyen érintik a mezőgazdasági termelést. A klímaváltozás hosszú távon hátrányosan befolyásolja a mezőgazdasági területek vízellátását, a talaj minőségét és víztartalmát, amely közvetve kedvezőtlen hatással lesz a terméshozamokra. Az éghajlatváltozás néhány tényezője bizonyos régiókban azonban pozitív hatást fejthet ki: a melegebb éghajlat a magasabb szélességi körök térségében lehetővé teszi új terményfajták bevezetését, a tenyészidő hosszabbodását; illetve magasabb terméshozamok elérését; a légkör magasabb szén-dioxid koncentrációja pedig a fotoszintézis révén kedvezően befolyásolhatja a termények növekedését és a terméshozamot, például a búza vagy a rizs tekintetében. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédéséhez szükség van a mezőgazdaság modernizálására; ellenállóbb terményfajták kifejlesztésére - (de nem géntechnológia alkalmazása által); hatékony technológiák bevezetésére; terményfajták rugalmas kiválasztására.

Az erdőkre: a hőmérséklet emelkedése, a csapadékeloszlás változása, a légkör növekvő széndioxid koncentrációja, viharok, szárazság és erdőtüzek befolyásolják az erdők termékenységét, a növényzet egészségi állapotát, eltolódást okozhatnak egyes növényfajok földrajzi elhelyezkedésében. Mindezen változások pedig hatással lesznek a fakitermelésre és – feldolgozásra, a levegő- és a vizek minőségére, a vadállomány összetételére és életlehetőségeire. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait erősítheti a környezetszennyezés (pl.: a savas eső); de csökkentheti a környezettudatos erdőgazdálkodás – az erdőtüzek megelőzése, illetve gyors elfojtása; a fakitermelés csökkentése, például papírtakarékosság és újrahasznosítás, illetve fakitermelés utáni folyamatos újratelepítés, erdősítés.

Az ökoszisztémákra és a fajok sokszínűségére: az éghajlat egy ökoszisztémának - növények, állatok és mikroorganizmusok életközösségének - szervesen hozzátartozó része; a klímaváltozás megváltoztathatja az ökoszisztémák földrajzi elhelyezkedését, a benne élő fajok összetételét, egymáshoz és a környezethez való viszonyát. A hőmérséklet emelkedése a növény- és állatvilág elvándorlását okozhatja a sarkkörök irányába és a magasabb tengerszintfeletti területek felé. Amennyiben a globális átlaghőmérséklet 2-3 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet, akkor a Földön élő fajok 20-30%-át kihalás fenyegeti. A felmelegedés meghosszabbíthatja a növekedési és érési időszakot, korábbra hozhatja a tavaszi rügyezés és virágzás bekövetkeztét, változtathatja a költöző madarak elvándorlási időszakát. Mindezen változások eltérően hatnak az egyes fajokra. Azok a fajok a legveszélyeztetettebbek, amelyek alacsony egyedszámmal rendelkeznek, izoláltan élnek, kevésbé ellenállóak a hőmérsékletváltozásokkal szemben. Bizonyos növények és rovarok a felmelegedés hatására növelik életterüket. Mindez az emberekre és más ökoszisztémákra lehet kedvező hatással - például beporzó rovarok, vagy újfajta élelmiszernövények elterjedése révén; de a gyomnövények, betegséget okozó rovarok megjelenése és szaporodása egy adott területen károsan befolyásolják az ottani életközösség életét.

A tengerszintre és a parti területekre: a felmelegedés hatására olvadó sarki és hegyvidéki hó- és jégtakaró megemeli a tengerszintet, ami veszélyezteti a part menti területek életközösségeit. A szárazföld belseje felé áramló víz nemcsak a közvetlenül a part mellett élő embereket és ökoszisztémákat fenyegeti. Elöntheti a vizenyős területeket, amelyek amellett, hogy élőhelyet biztosítanak számos növény- és állatfajnak - ami által jelentős természeti értéket képviselnek -, vízelnyelő-képességük révén fontos szerepet játszanak az árvizek elleni védekezésben. A tengervíz beáramlása növeli a folyók, természetes édesvizek, a talajvíz sótartalmát; amely csökkenti az édesvízkészleteket, megváltoztatja a vizek élővilágának összetételét. A tengeri viharok és a következtükben kialakuló áradások nemcsak közvetlenül fenyegetnek emberéleteket; de a termények, infrastruktúra tönkretételével élelmiszerhiányhoz, illetve katasztrófák következtében történő kényszerű elvándorlásokhoz vezetnek.

A klímaváltozás hatásai rendkívül összetettek, sok bennük a bizonytalansági tényező, a hatás-ellenhatás - összhatás kiszámíthatatlansága nem tesz lehetővé pontos becsléseket. A felsorolt adatok azonban bizonyítják, hogy a klímaváltozás létező jelenség, ami az iparosodás óta, de főként az elmúlt évszázad második felétől gyorsuló tendenciát mutat. Az emberek, országok régiók önkorlátozása az üvegházhatású gázok kibocsátása és a környezetszennyezés más módozatai terén elengedhetetlen.

Sajnos a klímaváltozást megállítani - a változást előidéző tényezők késleltetett hatása, illetve a bekövetkező változások további éghajlati hatásai miatt nem áll módunkban, azonban késleltetni, illetve hosszú távú hatásait mérsékelni lehetséges és szükséges. Ehhez azonban nemcsak globális, regionális, országos összefogásra, hanem az egyes emberek környezettudatos viselkedésére is szükség van.

Forrás